Marton Lara: A tábor elsősorban nem szervezőként, hanem trénerként, emberként volt rám nagy hatással. A szervezés egy háttérfolyamat, ami nélkül ugyan a tábor nem jöhetne létre, a résztvevőkben zajló folyamatok szempontjából viszont csak olyan módon lényeges: ha az alvás-étkezés körülményei megfelelőek, több energia jut a lényegi tartalom befogadására.
Számomra a legmeghatározóbb pillanat az volt, amikor már véget ért a délelőtti workshop, az ebéd már ott várt minket az asztalon, a résztvevők azonban még beszélgetésekbe belemélyedve “folytatták”, amit közösen elindítottunk, nehéz volt otthagyni a folyamatot. Ez a pillanat számomra megható is volt, de jól mutatja, hogy a pedagógusok sokszor olyan lelkesedéssel és odaadással végzik a munkájukat, hogy még szabadidejükben is azon gondolkodnak, hogy tudnák a táborban tanultakat beépíteni a mindennapjaikba.
Munkácsy Márton: A Hősök Tere Alapítvány munkájában a tanárok kulcsszereplők. Gyerekek százaira hatnak, a tudásátadás mellett normákat is formálnak. A tanári tábor számunkra ezért nem egy program a sok közül, hanem stratégiai befektetés a hatásunk megsokszorozásába. Itt nemcsak eszközöket adunk, hanem közösséget és élményt. És talán a legfontosabb, erőt adunk nekik ahhoz, hogy továbbra is higgyenek abban, hogy minden gyerekből lehet hétköznapi hős.
Marton Lara: Kaptunk sok visszajelzést, miszerint olyan lehetőséget kaptak a tábor által, amiben kapcsolódhattak, tanulhattak, fejlődhettek, de talán a legszívmelengetőbb visszajelzés mégis az volt, mikor azt fejezték ki, milyen érzelmi biztonságban érezték magukat ebben a közösségben.
Marton Lara: A táborban kifejezetten időt szánunk arra, hogy a résztvevő pedagógusok kis csoportokban átbeszélhessék, végggondolhassák, és megtervezhessék, hogyan vinnék be a témákat az iskoláikba. Ezzel nem csak rögtön “élővé” teszik az épp megszerzett tudást, de egymás ötleteiből is inspirálódhatnak.
Ahhoz, hogy a tábor a lehető legkisebb anyagi terhet rója a résztvevőkre, a ti támogatásotokra is szükségünk van.
Támogatom!
Marton Lara: A táborban résztvevő tanárokon azt vesszük észre, hogy új erőre kapnak a következő tanévre, és megerősödve állnak neki a kihívásoknak. Akik a tábor után beregisztrálnak a Hős Iskola programunkba, azokkal aktív kapcsolatban vagyunk, folyamatosan támogatjuk őket év közben is, hogy minél inkább beépíthessék a táborban tanultakat a hétköznapjaikba.
Munkácsy Márton: Ha egy tanár a tábor után másként reagál egy bántásra, ha egy osztályban megváltozik a norma, ha egy gyerek megtanul kiállni az hatással van egy teljes közösségre. Azt gondolom, hogy az adományozó így nem csupán egy tábort támogat, hanem bátorságot, felelősséget és egymásért való kiállást.
A magyar valóságban sok tanár nem tudna részt venni, ha a valódi költséget kellene kifizetnie. A közösségi támogatás teszi lehetővé, hogy a részvétel ne anyagi kérdés legyen és ne csak „kiváltságos” iskolák tanárai jussanak el. Szerintem, ez esélyegyenlőségi kérdés is.
A támogatásokat a tábor teljes szakmai és infrastrukturális megvalósítására fordítjuk. A helyszínre, szállásra és étkezésre, valamint a trénerek szakmai munkájára, a képzési anyagokra és módszertani fejlesztésre. Fontos, hogy a tábor nem ér véget az utolsó nappal, mert a résztvevők szakmai utánkövetést és közösségi kapcsolódást is kapnak, ennek fenntartása szintén a támogatásokból valósul meg.
Munkácsy Márton: Mert a tábor nem egy esemény, hanem befektetés egy bátrabb, felelősebb generációba.
Marton Lara: Általa olyan lehetőséghez juttatjuk a tanárokat, ahol szakmai önismeretükben megerősödve, eszközökkel felvértezve vághatnak neki a következő tanévnek, hogy közösen egy élhetőbb világot teremtsünk.