A csoport viselkedése akaratlanul is hatással van ránk: ha más nem tesz semmit, mi sem fogunk.
A munkahelyi felelősségvállalás nem csak a munkakörünkre terjed ki, felelősségünk van a munkatársainkkal és a vállalat egészével kapcsolatban is. Nem csak utcai, de munkahelyi szituációkban is bámészkodóvá válhatunk, ha tétlenül hagyjuk, hogy kollégákat zaklassanak, vagy bomlasztó pletykaáradat legyen a kávészünet. Ezek a viselkedési normák nem csak egyes munkavállalók, de a vállalat egészére károsak, mérgezik a vállalati légkört, csökkentik a munkavállalók motiváltságát és elkötelezettségét is.
A jó hír azonban, hogy tudatos vezetéssel, példamutatással a csoport viselkedése, dinamikája megváltoztatható.
– igény szerint 1/2 napos vagy 1 napos tréning/workshop
– jelenléti tréning/workshop
Ha többet szeretnél megtudni a munkahelyi felelőségvállalás fontosságáról, olvass tovább.
Ha pedig úgy érzed, a te cégedben is hasonló problémák várnak megoldásra, vedd fel velünk a kapcsolatot.
Minden nagyobb cégnek, szervezetnek van missziója, céljai és értékei, amelyek mentén működni kíván. Ám ezek az állítólagosan vallott értékek és normák haszontalanok, ha csak HR szabályzatokban szóróanyagokban jelennek meg, de a napi működésnek nem részei. Gyakorolni és megerősíteni kell az értékeket, ha ki akarjuk küszöbölni a a destruktív, mérgező viselkedéseket a munkahelyen – ami magában foglalhatja a szexuális zaklatást, a bullingot, a lekezelést, megalázást, az előítéletességet és a dühkitöréseket is, de éppannyira károsak a közöny, a “mi közöm hozzá” vagy a “szemet hunyás”, “szőnyeg alá seprés” viselkedési mechanizmusok is.
Ha hagyjuk, hogy a problémás viselkedésmódok elharapózzanak és tolerálttá váljanak, akkor könynedén kiszorítják azokat a pozitív normákat, értékeket, amelyeket a válallat vall, próbál bevezetni, fenntartani.
A felsőszintű vezetőknek meg kell hallaniuk az alkalmazottakat, akik valójában találkoznak az effajta viselkedéssel.
Ha egy vállalati közösségben előfordul, hogy valakit megszégyenítenek, lekezelnek, vagy valaki szexuális jellegű viccelődés tárgya és senki nem szólal fel, még ha egy kisebb incidensről is van szó, a szervezet ezzel egy új normát épít, ahol az ilyen jellegű viselkedés megengedett, tolerált lesz.
Az elsődleges cél tehát, hogy az emberek merjenek tenni, kiállni másokért a munkahelyükön is. Ehhez nem csak az értékek megerősítése és a munkavállalók bátorítása szükséges, hanem hogy a másikért kiálló munkatárs pozitív visszacsatolást kapjon a tettéért. Azaz, ha valaki veszi a bátorságot és beleáll egy lekezelő munkatárs viselkedésébe, a vezetésnek is támogatnia kell ezt, hiszen az “á, ezt nem kell komolyan venni” és “tudjuk hogy ő már csak ilyen” jellegű reakciókkal nem hogy csökkentjük a feszültséget, de táptalajt biztosítunk a káros viselkedés folytatásának, valamint azt értjük el, hogy legközelebb már senki nem fog közbelépni ha ilyen jellegű mérgező viselkedést tapasztal.
Ha bátorítjuk, elismerjük az "aktív bámészkodók" erőfeszítéseit, és vezetőként mi magunk is hasonló példát mutatunk, a szervezet vagy csoport gyorsan alkalmazkodik az új normához, új értékekhez és a tagok átveszik, magukénak érzik azokat.
A jó példa könnyen terjed. A pozitív, felelősségvállalásra ösztönző munkakörnyezet nem csak biztonságot, megbecsülést nyújt a munkavállalóknak, de növeli a munkavállalók lojalitását, elkötelezettségét valamint vállalat eredményességét is.